Lampé-Muzsnay Anna előadása a PME 47 konferencián
2024. július 17.
2024. július 17. -
Az egyik legfontosabb tényező, amely hatással van az egyetemi hallgatók tanulmányi sikerességére, a korábbi tanulmányi eredmény. A tanulmányi sikeresség egyik erős mutatója az érdemjegy (Alyahyan, & Düştegör, 2020). Az egyetemre alacsonyabb matematikai előképzettséggel érkező diákok felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése nagy kihívást jelent az oktatók számára. A hallgatók közti tudáskülönbség csökkentését célozva a teszteléses tanulás egy formáját alkalmaztuk az elsőéves matematika kurzusok egy részénél. Az előhívásos tanulás (teszteléses tanulás) pozitív hatásait több esetben is kimutatták. Mégis, kérdéses, hogy milyen mértékben segíti a módszer a különböző előzetes tudással rendelkező diákokat a magasabb matematika elsajátításában (Agarwal et al., 2021).
Ebben a kutatásban az elsőéves matematikatanárok teljesítményét vizsgáltuk két matematika kurzuson, a számelmélet és az absztrakt algebra kurzuson, amelyek mindegyike 13 hétig tartott. A minta 42 és 50 hallgatóból áll, akik részt vettek ezeken a kurzusokon. A két kurzuson belül a hallgatókat két csoportra osztottuk. A gyakorlati órák végén a kísérleti csoport 5-10 perces tesztet írt az adott napon tanult anyagról. Két feladatot kellett megoldaniuk egyénileg, külső segítség nélkül. A kontrollcsoportban a tanár mutatta be a feladatok megoldását. A hallgatók bemeneti szintjét felmértük a tanulmányaik kezdetén, a félév során pedig két alkalommal mértük a témához kapcsolódó problémamegoldó készségüket. Emellett a hallgatók a kurzus befejezése után 3 és 5 hónappal utótesztet írtak.
Lineáris regresszió segítségével megvizsgáltuk a hallgatók két kurzusban elért teszt- és utóteszt eredményeit a bemeneti szintjükhöz viszonyítva. Az eredmények azt mutatják, hogy a számelmélet esetében a tudáskülönbség idővel csökkent a kísérleti csoportban; az utóteszten az alacsonyabb bemeneti pontszámmal rendelkező tanulók fel tudtak zárkózni (y=0,04x+71; R2<0,01). A kontrollcsoportban a tudáskülönbség megmaradt (y=0,95x-4,30; R2=0,40). Hasonló eredmények születtek az algebra esetében is. Az előadásban részletesen tárgyaljuk az eredményeket. Eredményeink azt sugallják, hogy az alkalmazott előhívásos módszer hatékony módja lehet a tudáshiány csökkentésének a felsőbb matematika tanulásában, amelyet a tanárok könnyen beépíthetnek az óráikba.